Az USA kereskedelmi deficitjének hatásai
2024-ben az Egyesült Államok kereskedelmi mérlege jelentős hiányt mutatott. Az áruk és szolgáltatások együttes deficitje 918,4 milliárd USD volt. A kereskedelmi hiány legjelentősebb része Kínával szemben állt fen, ez 295 milliárd USD-t tett ki. Ezt követte Mexikó 172 milliárd USD és Vietnam 123,5 milliárd USD. Az EU áruexportja az USA-ba meghaladta a 584 milliárd eurót, míg az USA exportja az EU-ba körülbelül 357 milliárd euró volt. Így az EU számára több mint 227 milliárd eurós kereskedelmi többletet eredményezett. Tehát ha az Európai Uniót összességében nézzük, akkor a 239 milliárd USD kereskedelmi deficitet eredményezett az Egyesült Államoknak, így Kína után az EU a „legveszélyesebb” az amerikai gazdaságra. Németország exportja az USA-ba, 2.2%al nőtt 2024-ben, így megközelítette a 170 milliárd dollárt, ezzel Németország önmagában 73,6 milliárd USD kereskedelmi deficitet okozott az USA-nak, ami a teljes USA deficit 12,5%-a. Az EU és Kína közti kereskedelmi deficit, 2022-ben rekordot döntött. Az EU-ba 2022-ben 400 milliárd USD-vel több árú érkezett Kínából, mint amennyit az EU exportált a kínai piacra. Ezt a deficitet 2024 re nagyjából 240 milliárd USD-re sikerült csökkenteni (pontos számokat még nem tettek közzé eddig az EU és Kína 2024-es kereskedelmi mérlegéről).
A kereskedelmi mérleg egyensúlyi eltolódásának hatásai
Ha egy ország teljes kereskedelmi mérlege deficites, azaz többet importál mint amennyit exportál, az önmagában még nem túlzott probléma, ha viszont ez a hiány nagy méreteket ölt, akkor az (egy fejlett gazdaság esetén) általában azt mutatja, hogy az adott ország gazdasági teljesítő képessége lassul, ami a GDP növekedés lassulását eredményezi. Ez az indikátor az adott ország vállalatainak versenyképességét is megmutatja, ugyanis a túlzott import leggyakrabban (leegyszerűsítve) azt jelenti, hogy az adott ország cégei nem tudnak olyan hatékonyan működni, mint a deficitet okozó országok cégei. Ez általában munkanélküliséget és további társadalmi feszültségeket okoz a deficitet elszenvedő országban.
Hogyan hatott az Orosz-Ukrán háború Európa és az USA gazdaságára
Az USA leginkább földgázt és kőolajat exportált az EU-ba, melyek értéke és mennyisége is jelentősen növekedett a háborút követően, ezzel tudta az Egyesült Államok valamelyest csökkenteni az EU-val szemben fennálló kereskedelmi deficitét. A háború hatására bevezetett szankciók és a később felrobbantott északi áramlat gázvezeték, elzárta Európát az orosz energiától és nyersanyagtól ezzel növelte az USA-tól való függőséget, mellyel az USA jelentősen befolyásolni tudja az európai és azon belül is az erősen konkurens német ipart. Az EU legerősebb gazdasága Németország, mely legjelentősebb export cikke az USA-ba a gépjárművek és a gyógyszerek. Az EU második legnagyobb gazdasága Franciaország, melynek legjelentősebb expot cikkei az USA-ba, a repülőgépek és a személygépkocsik valamint a járműalkatrészek illetve a gyógyszerek. Charlos Ghosn 2005 óta vezette a Renault konszernt, majd 2016-ban a Renault -Nissan és Mitsubishi márkák egyesítésével a világ legnagyobb autóipari konszernjét hozta létre, mely 2017-ben a legtöbb autót adta el a világon. Ghosn-t 2018-ban letartóztatták Japánban adócsalásért és ezzel lefejezték a világ legnagyobb autóipari óriását, ahogy pár évvel korábban 2015-ben a Volkswagent is, az USA ban kirobbant „dízelbotrány” néven elhíresült ügy miatt. Mindkét esetben az USA profitált a kialakult helyzetből. 2019-ben került nyilvánosságra, hogy az USA, állami segélyekben részesítette a Boeinget, amely erre az időre már szintén nem tudott versenyezni a francia Airbus repülőgépekkel. Ennek az egyébként a versenypiacon addig szigorúan elítélt állami beavatkozásnak lett az eredménye, hogy a jelenleg is dübörgő gazdasági és kereskedelmi világháború, már a nyilvános téren is kibontakozott. Tehát a háború nem Ukrajnával kezdődött és az egyik legfőbb célja, hogy az EU-t térdre kényszerítse és teljesen az USA befolyása alá vonja. Az EU gazdasági erejének visszaesésével ugyanis az USA több legyet is ütne egy csapásra. Egyrészt csökken az EU export az USA-ba (az európai termékeket amerikai gyártású termékekkel helyettesítve pedig javulna az USA ipari és ezzel gazdasági teljesítménye is), így javul a kereskedelmi mérleg is az Egyesült Államok oldalán, másrészt az EU exportja, a versenyképesség romlás miatt, Kínába is csökkenne. Ha az EU gazdasági teljesítménye csökken, akkor ez az EU kínai importjára is negatívan hat (ezt is csökkenti), mely végeredményben a kínai gazdaság teljesítményét is negatívan befolyásolja.
Kína-Európa és Oroszország a jövőben
A kínai stratégiai program a „One belt, one road”, melyet Hszi Csin-ping elnök 2013 ban hirdetett meg, gyakorlatilag Kína, Oroszország és Európa összekötése. Ennek egyik pillére a Peking, Moszkva, Berlin vasútvonal, mely az új selyem út lesz Kína és Európa között. A vasútvonal eredetileg 2030-ra összekötné Kínát Németországgal, azaz az EU-val, így a 10 000 km hosszúra tervezett vasútvonalon, a 30-40 napos tengeri szállítással ellentétben 10-14 nap alatt lehet majd árut szállítani. Ez a kapcsolat jelentősen növelni fogja a kereskedelmet Kína és az EU között Oroszországot is bekapcsolva ebbe az együttműködésbe. Jól belátható, hogy amíg az Oroszország ellen egész Európa hadat visel, addig ez az útvonal nem jöhet létre. Ugyanakkor arra is joggal következtethetünk, hogy ez a feszült helyzet nem maradhat fenn sokáig Európában. Kína egyes becslések szerint már a világ legerősebb gazdasága. Bár a világ tőke piacának legjelentősebb része még mindig az USA-ban koncentrálódik, de ez már nem marad így sokáig. Kína tehát joggal pályázik a globális vezető szerepre, melyhez az EU-val és Oroszországgal történő szorosabb kapcsolata mindenképp segítség lesz. A nagy kérdés, hogy az USA mit fog még megtenni azért, hogy ezt megakadályozza?
J.Kriszto