A magyar gazdasági csapda című cikk és video sorozat 1. részében a magyar inflációt kívánom bemutatni, az elmúlt 24 év tükrében. Mivel a cikk hosszúra sikerült, így két részre osztottam.
Infláció 1. rész
A magyar gazdasági csapda egyik jelentős eleme az infláció.
Az infláció fogalma
Az infláció az áruk és szolgáltatások árának általános, tartós emelkedése, amely ezzel a pénz vásárlóerejének romlását eredményezi. A pénz leértékelődésével a megtakarítások és a bérek is veszítenek az értékükből. A tartós és általános jelentősebb áremelkedés már rövid távon is jelentősen rontja az életszínvonalat. De nem csak az emberekre és a háztartásokra gyakorol közvetlen hatást, hanem a vállalatok működésére is. Magas inflációs környezetben a beruházások várható megtérülése bizonytalanná válik, ahogyan a vállalkozások működése is. A magas infláció hatásai gyorsan megjelennek. Következményei pedig a gazdaság lassulása vagy hanyatlása, a megélhetés elnehezülése és az általános pesszimizmus. Az infláció mértéke 2% körüli szinten optimális. Ezen a szinten az infláció stabil gazdasági növekedést eredményez, a fenntartható gazdasági növekedésnek ilyen infláció kedvez a leginkább. Ha az infláció túl magas, az előbb-utóbb a vállalkozások ellehetetlenülését, munkanélküliséget és elszegényedést okoz. Ezek pedig melegágyai a különböző társadalmi kríziseknek, mint korrupció, bűnözés és a jelentős életmód vesztésen keresztül más társadalmi problémák. A túl alacsony infláció, vagy a negatív infláció, melyet deflációnak nevezünk, szintén káros. Ha ugyanis az árak nem növekszenek, hanem stagnálnak vagy csökkennek, az azt eredményezi, hogy a fogyasztás is csökken. A vállalkozások és a háztartások is halogatják a beruházásokat, mivel minden egyre olcsóbbá válik. Ezen folyamatok szintén a vállalkozások csődjét és ezen keresztül, munkanélküliséget és hosszú távon, a magas inflációhoz hasonló kríziseket okoznak. A defláció lassabban öl ugyan, mint a magas infláció, de ugyanúgy káros (legalább, is a klasszikus közgazdasági felfogások szerint).
Infláció az Európai Unióban és Magyarországon
Az ábrákon látható, hogy az E.U. ban, az Euró bevezetése óta (2002) az átlagos infláció mértéke, az optimális 2% körül van. Az Európai Központi Bank fő feladata (ahogy a Nemzeti Bankoknak is általában), hogy az inflációt ezen a szinten tartsa.
Az ábrákon az Európai Unióban mért infláció látható, 2002 óta. Ekkor került bevezetésre az euró. Az ábrákon láthatók még a magyar, az osztrák, a lengyel és a szlovák inflációs adatok is. Ezen három ország jó összehasonlítási alap a magyar inflációhoz.
Ausztria hasonló méretű és népességű ország, mint Magyarország. Ausztriának sincs tengerpartja, ahogy jelentősebb saját kőolaj és földgáz termelése sem, így az elmúlt évek energia válsága, őket is hasonlóan sújtotta volna, ha nem megfelelően diverzifikált az energiapiacuk, illetve ha az életszínvonalat náluk is annyira meghatároznák a fosszilis energiahordozók mint nálunk. Ausztria egy igazi európai jólléti állam, történelmileg közös múlttal. Ezért is hangzott el gyakran az elmúlt években a szállóige, sok magyar szájából „mikor érjük utol az osztrákokat?”
Lengyelország ugyan jelentősen nagyobb, Magyarországnál és saját tengerparttal is rendelkezik, így kevésbé kitett a korábbi orosz energiafüggőségnek. Viszont Lengyelország is poszt szocialista ország, Szlovákiához hasonlóan. Így rájuk is sok olyan strukturális probléma jellemző, mint Magyarországra.
Szlovákia ugyan fele akkora népességű és területű, mint Magyarország de nálunk már bevezetésre került 2009-ben az Euró, így ők a stabil pénz által kevésbé kitettek az inflációs nyomásnak.
Az ábrákon látható, az osztrák infláció szinte együtt mozog az Uniós átlaggal, nagyon megközelítve azt és egyben az optimális inflációs tartományt. Az is látható, hogy 2008-ig a magyar, lengyel és szlovák infláció hektikus volt, sok esetben ellentétes irányban mozgott az Uniós inflációhoz képest.
2007-2008 között láthatóan növekedett az infláció, a növekvő világ gazdasági fogyasztási trendek hatására, melynek a 2008-as hitelválság vetett véget. 2009-ben jelentős csökkenés volt. De míg az Unióban deflációs szint alakult ki, a magyar és lengyel infláció továbbra is magas volt. Szlovákia ekkor vezette be az Eurót, így az szlovák infláció optimális szintre került ebben az évben, az uniós infláció viszont rendkívül alacsony volt, a hitelválság következményeként tapasztalható gazdasági visszaesés miatt. Ebben az időszakban jelent meg az unortodox gazdaságpolitika gyakorlata a világban, mivel egy gazdasági recessziós helyzetben a piacok élénkítése, pénznyomtatás és a piacok feltőkésítése már korábban is hozott jó eredményeket. A New Deal gazdaság politika újra megjelent. Bár sok volt a vita erről a gazdasági döntéshozók között, de tény, hogy egy átgondolt és jól szabályozott tőke áramlással a gazdasági krízisek kezelhetők. De természetesen ahogy minden beavatkozásnak a természetes folyamatokba, ennek is ára van. A klasszikus Smith-i megközelítés szerint a láthatatlan kéz megoldja a piaci folyamatokat. A krízis természetes következménye, illetve velejárója a gyors és kontroll nélküli növekedésnek. A krízisekben a piacok újra rendeződnek és ismét kialakul az egyensúly. Az unortodox gazdaságpolitika viszont azt vallja, hogy nem szabad hagyni a piacot összeomlani. Be kell avatkozni és elnyújtani a folyamatot, hogy a társadalmi katasztrófákat elkerüljük.
Az infláció hatása Magyarországon
A magyar gazdaságot viszont sokkal jelentősebben érintette a 2008-as válság, mint Európát általában. Nálunk a deviza árfolyamok elszálltak és ezzel hatalmas krízist okoztak. Az állami beavatkozás a hitelválság kezelésébe és a gazdaság újra indításába pedig sokkal kockázatosabb volt, mint egy jól fejlett gazdaságban. Mivel a gazdaságunk olyan strukturális problémákkal küzdött, mint az alacsony hatékonyságú termelés, alacsony foglalkoztatottsági ráta, képzetlen munkaerő mely alacsony hozzáadott értéket állított elő. Nem igazán voltak ebben az időszakban olyan stabil magyar vállaltok, melyek magas hozzáadott értékű export tevékenységgel rendelkeztek. A munkahelyek megtartása is meghaladta a magyar gazdaság politika lehetőségeit és szinte egyetlen tisztán magyar tulajdonú, jelentős kereskedelmi bank sem volt jelen Magyarországon. Ezért az infláció ebben az időszakban, közelebb került ugyan az optimális szinthez de ez a világgazdaság hanyatlásából adódott és jelentős államadósság növekedést indukált a krízis kezelése.
Krízis időszakok
2014 és 2016 között általános deflációs hangulat uralkodott Európában. Az uniós deflációt sikerül ugyan kezelni, de a magyar és a lengyel gazdaság sokkal érzékenyebben reagált. Az Európát 2020 ban elérő COVID válsághelyzet és az erre adott gazdasági válaszok viszont beindították az extrém inflációs környezetet, melynek a 2022-ben induló orosz-ukrán helyzet további lendületet adott. A nagy mértékű állami transzferek, melyekkel a piacokra pénzt öntöttek illetve a vírus miatti lezárások után kialakuló hiánygazdaság, majd a háborús szankciók miatti energia árrobbanás tovább beindította az inflációt.
Miért magas a magyar infláció
A magyar infláció okait egy későbbi cikkben elemzem majd. Most csak annyit említek meg, hogy a magyar gazdaság olyan strukturális és társadalmi problémákkal küzd, melyeket az elmúlt 25 évben nem sikerült egyetlen kormánynak sem megoldani. Ezért a Magyarországon működő cégek, az Európai Uniós cégekhez képest, kizárólag a relatív alacsony bérszínvonal miatt tudtak valamelyest versenyképesek maradni az elmúlt években., Ezzel és állami támogatásokkal, adókedvezményekkel kecsegtetik őket, mikor megpróbálják őket Magyarországra csábítani. Az európai bérekhez képes relatív alacsony bérszinteket, a magas Euro-Forint árfolyammal, a versenyképességi hátrányt pedig a nagy mértékű állami támogatásokkal, adókedvezményekkel tudják ellensúlyozni. Ezért nem vezette be eddig egyetlen kormányzat sem az Eurót Magyarországon, illetve ezért nem is törekedett arra, hogy a gazdasági mutatókban megfeleljünk a maastrichti konvergencia kritériumnak.
Az állami adókedvezmények, támogatások pedig azt eredményezik, hogy az itt működő multik általában arányosan kevesebb adót fizetnek be a költségvetésbe mint például a magyar kkv-k. De nem csak a külföldi multik, hanem a magyar tulajdonú, illetve annak látszó cégek is hatalmas állami támogatásokat kaptak az elmúlt években. A prociklikus gazdaságpolitika pedig szinte mindig pénzosztogatással akart választást nyerni, ezért hatalmas állami transzferekkel alapozta meg a politikáját. 2022-ben a családi adóvisszatérítés 610 milliárd forintjába került a költségvetésnek. De a 13. és 14. havi nyugdíjak, a 25 év alattiak és az anyák szja kedvezményei, különböző család támogatások, vissza nem térítendő építési és felújítási hitelek, szintén pénzt pumpáltak a gazdaságba. Ha pedig pénz kerül a gazdaságba, az élénkíti a keresletet ami rövid távon az árak emelkedését okozza. Ez pedig inflációt gerjeszt. A rezsi csökkentés intézménye szintén ezen politikai szándék mentén jött létre. A rezsicsökkentésnek van viszont egy másik hatása is, ami torzítja az inflációt.