Great Reset

A Great Reset (Nagy Újraindítás) egy koncepció, amelyet a Világgazdasági Fórum (WEF) vezetett be 2020-ban, a COVID-19 világjárvány okozta gazdasági és társadalmi változásokra adott lehetséges válaszként. Az ötletet Klaus Schwab, a WEF alapítója népszerűsítette, és a célja egy új globális gazdasági és társadalmi rendszer kialakítása, amely fenntarthatóbb, igazságosabb és ellenállóbb a jövőbeli válságokkal szemben. Ezen nézőpont előnye kétségtelenül, hogy olyan globális problémákat, mint környezet szennyezés, globális felmelegedés, világjárványok, szegénység és az ebből származó diktatúrák kialakulása és migráció szinte lehetetlen lokálisan kezelni. Mind ehhez globális szabályozás, akciótervek és beavatkozás lenne szükséges. A nemzet államoknak egyet kellene érteniük és önmagukra nézve kötelezően betartani ezen szabályokat. De sajnos a protekcionizmus, a nacionalizmus és a rövid távú politikai haszon ezen globális érdekek betartását egyre inkább felül írják. Így a legtöbb globális probléma kezelése sokkal lassabb, mint ahogy ezen problémák fokozódnak. Olyan globális probléma, mint az éghajlat változás és ennek következtében kialakuló migráció, az ezzel párhuzamos szegénység, terrorizmus, járványok és társadalmi feszültségek, háborúk vagy a levegő, a vizek és a termőföldek elszennyeződése egyre inkább veszélyezteti az élő környezet és az emberiség hosszú távú fennmaradását.

A Great Reset fő pillérei

Új gazdasági modell kialakítása: A kapitalizmus „újragondolása” a profitmaximalizálás helyett a fenntarthatóság és az egyenlőség előtérbe helyezésével. Az úgynevezett „stakeholder capitalism” (érdekeltek kapitalizmusa), ahol nem csak a cég részvényesei (tulajdonosai), hanem a társadalom egésze is profitál a vállalatok működéséből. Ennek elérésére, több szabályozásra és állami beavatkozásra lenne szükség a piacokon.
Zöld átállás és fenntarthatóság: A fosszilis energiahordozók fokozatos kivezetése és a megújuló energiaforrások támogatása. Fenntartható élelmiszertermelés, körforgásos gazdaság, és a fogyasztói társadalom újragondolása. Széndioxid-kibocsátás csökkentése (Net Zero célok).
Technológiai és digitális átalakulás: A mesterséges intelligencia (AI), a blokklánc és a digitális identitás szélesebb körű alkalmazása. Az automatizáció felgyorsítása a munkaerőpiacokon. Egyre több digitális megoldás a pénzügyekben (pl. a CBDC-k azaz jegybanki digitális pénzek bevezetése).
Társadalmi újratervezés: Az egyenlőtlenségek csökkentése (például alapjövedelem bevezetése vagy újraelosztási mechanizmusok kialakításával). A globalizáció további erősítése, nemzetállamok szerepének csökkentése. Új szociális normák kialakítása a munkavégzés, az oktatás és az egészségügy területén.

A Great Reset kritikái

Bár a WEF szerint a cél a világ igazságosabbá és fenntarthatóbbá tétele, sokan kritikusak vagy gyanakvóak ezzel a tervvel kapcsolatban. A Túlzott állami beavatkozások kapcsán, sokan attól tartanak, hogy a Great Reset egy központosított világgazdasági rendszer felé mutat, ahol az egyéni szabadságjogok csorbulhatnak. A Gazdasági elit érdekei felértékelődhetnek. A terv mögött főként nagyvállalatok és globális intézmények állnak, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire szolgálja a hétköznapi emberek érdekeit. „You will own nothing and be happy” szlogen a Great Reset egyik szlogenje. Egy 2016-os WEF videóban megjelent az üzenet, hogy „Semmit sem fogsz birtokolni, és boldog leszel”, sokan ezt úgy értelmezték, hogy a magántulajdon csökkenhet vagy veszélybe kerülhet. A Digitális kontroll és felügyelet kapcsán, a digitális identitások és a központi banki digitális pénzek (CBDC-k) lehetőséget adhatnak a kormányoknak a lakosság szorosabb ellenőrzésére.

Összegzés

A Great Reset egy ambiciózus terv, amely a világot fenntarthatóbbá és technológiailag fejlettebbé akarja tenni, de sokak szerint veszélyeket is hordozhat, különösen a szabadságjogok, a gazdasági kontroll és a társadalmi egyenlőtlenségek szempontjából.