Fenntarthatóság a 21. században
A fenntarthatóság három fő szempont alapján definiálható: Ha egy ember által működtetett mesterséges környezet (továbbiakban: rendszer), hatást gyakorol a külső környezetre, akkor a globális gondolkodás szerint leginkább az számít, hogy ebben a környezetben milyen hatást fog létrehozni, tehát az általa felhasznált erőforrások, hogyan befolyásolják a környezetet.
Az egyik ilyen lehetséges hatás az ökológiai rendszerekre gyakorolt hatás, azaz a károsanyag kibocsátás, az élőhelyek rombolásának mértéke, a környezeti erőforrások felhasználása, tehát egyszerűsítve a környezetvédelmi szempontoknak való megfelelés. A másik lényeges hatás, melyben a fenntarthatóságot mérjük, az az adott rendszer társadalomra kifejtett, gazdasági hatása. Egyszerűen szólva a gazdasági hatás, mely nézőpontból leginkább az fontos, hogy az adott rendszer gazdaságosan meddig fenntartható. A non profit szférában ez a működés, a kitűzött tevékenység elvégzését jelenti, a for profit szférában pedig az adott tevékenység elvégzése közben, hosszútávon keletkező gazdasági profitot, illetve annak mértékét tekinti alapfeltevésnek. Ha ez a profit, hosszútávon alacsonyabb, mint az alternatív kamatlábak, akkor a tevékenység nem fenntartható, mivel így gyakorlatilag veszteséges. A fenntarthatóság harmadik pillére a tevékenység emberre közvetlenül gyakorolt hatása. Ez esetben az embert, nem mint a környezet részét kell néznünk, sokkal inkább azon emberek egészségéről és gazdasági jóllétéről van szó, akik az adott rendszert működtetik. Tehát egy mesterséges környezet illetve ilyen rendszer csak akkor nevezhető fenntarthatónak, ha annak létrehozása, működtetése hosszú távon gazdaságos, nem rombolja a környezetet annál nagyobb mértékben, mint ahogy az regenerálódni képes illetve a rendszert létrehozó és működtető emberek számára is egészség károsodás nélkül, jólétet teremt. Ez a három fő fenntarthatósági szempont, azaz a környezetvédelem, a gazdaságosság és az emberközpontúság az alapja a fenntartható gondolkodásnak.
Fenntarthatóság az építőiparban
Az építőiparban tehát a fenti szempontok szerint, mind az építtető, mind az építő illetve a felhasználó, az építmény, épület használója egyaránt fontos elem, a fenntarthatóság szempontjából, ahogyan a környezet is, amiben az adott projekt megvalósul. Ezért ha fenntarthatóságról beszélünk, az építő iparban, figyelembe kell venni, hogy olyan épületek, építmények jöjjenek létre, melyek építése közben az elérhető leghatékonyabb munkavégzés, leginkább környezet barát technológiák kapnak szerepet, de a költségeket olyan szinten tudjuk tartani, hogy az a vásárlók, az épület bérlői számára, a piaci környezetben elfogadható költségek mellett működjenek és nem utolsó sorban a beruházónak, építtetőnek hosszútávon, legalább az alternatív kamatok feletti profitot is teremtsen. Fontos tehát a felhasznált anyagok és technológiák, a hulladék képződés és kezelés, az értékállóság és használhatósági szempontok, az esztétika és a társadalmi elvárásoknak történő megfelelés. A fenntarthatóság megteremtésében a kommunikáció, a külső és belső érintettekkel történő információ csere szintén elengedhetetlen.
Sajnos a 20. század leginkább arról szólt, hogy kizárólag a profitot helyezték előtérbe a beruházók, sőt közvetve még az állami beruházások is erről szóltak. Bár már a 80-as évek óta közismert tény, hogy a 20.század fogyasztói társadalma, mely úgy látszik a 21. századra még inkább fogyasztóvá vált, kizárólag a mának él. Ez a sajátos Carpe diem filozófia, számos krízis előidézője volt az elmúlt évtizedekben és még inkább azzá válik a 21. század következő évtizedeiben. Ezen hatások elemzését a következő írásomban részletesen ki fogom fejteni. Azt viszont enélkül is el kell fogadnunk, hogy az emberiség korlátlan energia felhasználása és a természeti környezet regenerációs képességének figyelmen kívül hagyása, már napjainkban is érezhetően hat, mind a gazdaságosság fenntarthatóságára, mind pedig az emberi egészségre és életminőségre. Így hát nem nehéz belátni, hogy azon építőipari vállalkozások, akik már most képesek, kis lépésekben beépíteni a környezet tudatosságot és a társadalmi elvárásoknak történő megfelelést a működésükbe, azok mindenképp versenyelőnyhöz jutnak azokkal a vállalkozásokkal szemben, akik ebbe az irányba még nem tesznek lépéseket. New York, Dubai vagy Sanghai építőipari cégei illetve ingatlan fejlesztői, építtetői már év tizedek óta tudják ezt. Ezen cégek már évtizedekkel ezelőtt beépítették működéseikbe azon szabványokat és víziókat, melyekkel jelen korunk igényeinek meg tudnak felelni.
Tippek a fenntarthatóság megalapozásához
Ezért érdemes a cégen belül fenntarthatósági elemzéseket végezni, a jelen folyamatokról és a jelen kor illetve a jövő várható társadalmi, jogi és gazdasági elvárásairól. Ezen fenntarthatósági elemzések nyomán, a vállalkozás a stratégia alkotásában, illetve ez alapján készített üzleti tervében már meghatározhatja azon pontokat, melyek a fenntarthatóság javítása és ezzel a versenyelőny megszerzésének alapjai lehetnek.
Íme néhány terület, melynek elemzésével és fejlesztésével a fenntarthatóság javítható.
Humán erőforrás tervezés: Társadalmi és etnikai összetétel, kor fa, egyéni kompetenciák, motivációk és ösztönző rendszerek.
Munkabiztonság: Ergonomikus munkakörnyezet, egyedi üzletágra és cég működésre szabott biztonsági szabályok bevezetése, munkaeszközök karbantartási és pótlási terve, egyedi amortizációs leírókulcsok megalkotása, biztonsági KPI mutatók kidolgozása.
Környezetvédelem: hulladék gazdálkodás, megújuló erőforrások használata, környezetbarát technológiák használata. Gazdaságosság, célzott munkaerő használat, egyéni kompetenciák javítása, szervezeti tradíciók és know how fejlesztése.
Keressen minket cége, vagy akár egyetlen projekt fenntarthatósági tervének elkészítéséhez és az ezekhez kapcsolódó folyamatok kialakításához valamint végrehajtásához.